Két főszerkesztőt már elfogyasztott a Pikó-érában szennylappá vált Józsefváros újság
Azt, hogy egy szennylap lett az egykor szebb napokat látott Józsefváros újság, már a baloldal számára sem újdonság. A saját elemzőjük szerint is vállalhatatlan az objektivitást minden téren nélkülöző Pikó-szócső. A közszolgálatinak titulált újság első főszerkesztője abba bukott bele, hogy átírtak, megrövidítettek és kommentárokkal láttak el egy fideszes képviselővel készült interjút. Egy év után pedig a második főszerkesztő is távozik. Hogy csupán elege lett egy hazug újság menedzseléséből vagy Pikóval különbözött össze, az még rejtély, annyi bizonyos csupán, hogy szolgalelkű utódát keresik.
A Józsefvárosi Önkormányzat és a Józsefváros újság február 23-án jelentette meg a pályázatot miszerint új főszerkesztőt keresnek a lap élére. A kiíró – az önkormányzat cége – szerint a lap közszolgálati, azaz egyebek mellett pártsemleges, kiegyensúlyozott, sokszínű. Ezzel megfogalmazták tehát, hogy milyennek kellene lennie az önkormányzat lapjának. De milyen is valójában?
Pikó András polgármesterré válását követően egyből az újság „megreformálásába” kezdett. Az új szerkesztőséget a haveri köréből verbuválta, a főszerkesztő – a Klubrádió és a 168 óra korábbi munkatársa – Tóth Ákos lett, aki az új lapszámot megfelelési kényszerből teleírta Pikóval. A polgármester neve a 20 oldalas újságban 19-szer szerepelt és nyolc fotón is pózolt. Ez viszont csak a kezdet volt. A legnagyobb botrány akkor tört ki, amikor médiatörténelmet írva utólag felére húzták, átírták és kommentárokkal látták el az egyik fideszes képviselővel készült interjút, amiről „elfelejtették” értesíteni az interjú alanyát. Tóth Ákos feje pedig ezzel porba hullott. Az utóda Lengyel Tibor lett, aki még nagyobb sebességre kapcsolta a propagandagépezetet, így nem is csoda, hogy a polgármester által balos haveroktól rendelt médiaelemzés is rámutatott, hogy az újság a baloldal számára is vállalhatatlan, Pikó első évében gyakorlatilag szennylappá züllött. Az újság interjúsorozatot közölt az ellenzéki polgármesterekkel, de rendszeres megszólalók benne Pikó aktivistái, Iványi Gábor. A kormány ellen szervezkedők minden lépéséről tudósít, így a freeSZFE felbukkanása óta folyamatos teret kap, éppúgy, mint az LMBTQ-propaganda és a balos civil szervezetek.
Hogy ennek ellenére Pikó volt elégedetlen a propaganda mértékével, vagy Lengyel Tibornak lett elege a hazug légkörből, az egyelőre rejtély. Annyi bizonyos, hogy a Pikó-újság főszerkesztőjének lenni nem jó ómen.