A baloldal budapesti térnyerése eredményeként felerősödött a meleglobbi is a fővárosban. Már a gyermekeinket is célba vették, hogy a legkisebbek érzékenyítésével hódítsanak újabb és újabb teret maguknak. Pikó András, Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely is kinyilvánította már a szivárványos zászló/molinó városházára tűzésével, hogy mit tartanak értéknek. Pikó közpénzből finanszírozott propagandalapja is felült ezen hullám hátára és az LMBTQ mesekönyv népszerűsítésébe fogott.

Az egykori Magyar Narancsos Gaal Ilona által jegyzett cikkből kiderül, hogy a mesekönyv legtöbb története nem is LMBTQ témájú. Alkoholistákról, gyermekét elvesztő boszorkányról, és unatkozó nagypapákról szól, aki még élvezné az életet utolsó éveiben, egyszóval csupa olyan történet, ami a mindennapjainkban is előfordul – érvel a könyv mellett Gaal.

Majd az írás végén beismeri: igen van néhány (a történetek egyharmada) olyan mese benne, amiben a főhős meleg, és mint megtudjuk a meleglobbi egyik szervezete foglalkozásterveket is készített a mesékhez, ha valaki nem lenne eléggé elfogadó. Mert a mesék megmutatják, hogy mind mások vagyunk. Köszönjük a propagandát, de nem kérünk belőle. Egyetértünk azzal, ahogyan azt a miniszterelnök is fogalmazott az ügy kapcsán:

„Mondhatjuk, hogy Magyarország a homoszexualitás tekintetében egy toleráns, türelmes ország. De van egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni: Hagyják békén a gyerekeinket!”