A bíróság szerint ha Kocsis Mátéra mondjuk, az tök mindegy, de Gulyás Márton (Momentum) esetében felháborító a buzizás. Még akkor is, ha ez utóbbi esetben még igaz is lehet. Na de hogy jön ide CR7?

Előrebocsájtjuk, hogy a magyarországi bírósági rendszer világfelfogásunk alapján kizárólag olyan intézményként képzelhető el, amit normál helyzetben nem illik kritikával illetni. A nem illiket tehetnénk idéző jelbe is, mert ez morális minimumnak is tekinthető. Nem gondoljunk magunkat sem mindenhatónak, sem omniszciensek mindentudónak, de abban biztosak vagyunk, hogy Justitia csóválja a fejét, miután mindkét tárgyi ügyben született ítéletet elolvassa.

Adott 2 polgári peres eljárás. Az egyik dr. Kocsis Máté pere, melynek tárgya: Ungár Klára – természetesen valótlanul - Kocsis Mátét melegnek nevezte. A másik pedig Gulyás Márton napokban véget ért személyiség jogi pere, ahol az Origo és a Ripost – egyébként vélhetően helytállóan - melegnek nevezte a felperes LMBTQ harcost.

Ungár Klára, egy bukott baloldali értelmiségi. Nem kellett a kijelentésért felelnie jogerős bírósági döntés alapján. Megjegyezzük, hogy első fokon a bíróság ezzel pontosan ellentétes véleményre helyezkedett, de azt a döntést az Ítélőtábla nem látta megalapozottnak. A Gulyás Márton ellen ugyanezen állítást megfogalmazó újságíróknak, illetve szerkesztőségüknek az előző üggyel szöges ellentétben gyakorlatilag ugyanezen tényállási elemek mellett kellett a közelmúltban megszületett jogerős ítélet alapján sérelemdíjat fizetnie. Mindkét ügyben ugyanúgy, az emberi méltósághoz és a magánélethez való alapvető jogok megsértésének megállapításait kérték a felperesek. Tökéletesen parallel a 2 helyzet. Mégis két tökéletesen ellentétes jogerős ítélet született.

Felmerül a kérdés: hogyan lehetséges ez?

A fentiek alapján megállapítható, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében és az EJEE 6. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog és a pártatlan ítélkezés nem biztosítható a jogkereső állampolgárok részére amíg, a Bírói jogállásról szóló törvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény nem kerül akként módosításra, hogy teljes mértékben legyen biztosítva az egyéni bírói függetlenség és felelősség. Az egyéni bírói függetlenség csakis akkor érvényesülhet, ha a bírók saját politikai meggyőződésüktől el tudnak vonatkoztatni ítélethozatalkor.

Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy a bírókat megillető függetlenség, vagyis, hogy döntéseiért nem vonhatóak felelősségre, hogyan konkurál azzal az előbbi elv pandanjával, hogy döntéseikért annak érdekében, hogy következmények nélkül ne hozhassák őket, felelősséggel tartoznak. Volt már erre példa korábban a magyar jogtörténelemben. Az 1871. évi VIII. törvénycikk bevezette, hogy a bírák egyéni személyi és anyagi felelősséggel tartoznak az ügyfelek felé a jogsértő ítéletéből eredő károkért. Ezen kárt a bíráknak a személyes vagyonukból kellett megfizetni. E mellett az ügyfeleknek megvolt a joga, hogy a jogsértő ítéletet hozó bíróval szemben maga kezdeményezzen fegyelmi eljárást a szolgálati bíróság előtt. Ezen rendszert a kommunista diktatúra szűntette meg az ötvenes években, annak érdekében, hogy következmények nélkül születhessenek meg a koncepciós ítéltelek.

A pártatlan ítélkezés bevezetéséhez haladéktalanul szükséges lenne a bírói kar jelenlegi ítélkezési gyakorlatban megnyilvánuló önkényének határt szabni, persze az ésszerűség határáig. Ez a jogállami keretek között úgymond garanciális kellék kell, hogy legyen, amely megfelelő ellensúlyt képez arra az esetre, ha az eljáró bíró saját meggyőződésével átitatottan akarna „pártos” döntést hozni.

Mint azt Kocsis Máté ügye is mutatja, szükség lenne a bírósági rendszer reformálására, mert határozott véleményünk, hogy Justitia lelki szemeivel látja, hogy a magyarországi bírósági rendszer sok esetben „balra” hajlik.

Az pedig már tényleg hab a tortán, hogy a FIFA nemrég érdekes ítéletet hozott. Történt ugyanis, hogy a Magyarország-Portugália világbajnoki selejtező mérkőzésén, szeptember 3-án a magyar szurkolók a vendégek sztárját, Christiano Ronaldot a "Cristiano homosexual" kifejezéssel illették. Az egyébként emberjogi akcióiról elhíresült FIFA pedig mérlegelés nélkül 20 ezer svájci frankos (5,4 millió forintos) büntetést szabott ki a magyar szövetségre. Az indoklás egyértelműen leírja, ilyen esetben nem is szükséges vizsgálni az állítás valósságát, már maga a kijelentés is sértő.

Mindezek alapján mégiscsak élhetünk a feltételezéssel: a magyar bíróságok erősen részlehajlóak és politikai indíttatásból szembe mennek sokszor a józan ésszel vagy a joggyakorlattal is.

Bár szóban nagyon erősek, a tettek mezején sem Erőss Gábor (Párbeszéd), sem Jakabfy Tamás (LMP), sem pedig pártjaik képviselői nem virítanak. Idén sem tartották fontosnak például, hogy tegyenek a környezetért Magyarország legnagyobb önkéntes akcióján.

Szeptember 15. napján tartották idén országszerte a TeSzedd! mozgalom éves, rendszeres szemétszedését. Aligha van olyan, aki még ne hallott a már sok éves múltra visszatekintő rendezvényről. E mellett pedig az is feltétlenül igaz, hogy kevés olyan dolog van, mint amit a magyarországi ellenzéktől rogyásig hallgattunk: milyen fontos a környezetvédelem. Akár egy már rég elhalt fáról, akár éppen egy már hervadásba fordult virágágyásról van szó, amelyeket frissen telepítettekkel lenne szükséges kiváltani, a magukat liberálisoknak nevező honfitársaink azonnal élő láncba szerveződve állnak ellen. Minden olyan kísérletet igyekeznek meghiúsítani, ahol a zöld felületek gondozásáról, átalakításáról vagy éppen korszerűsítéséről van szó.

Kijelenthető, hogy a TeSzedd! jelenleg ez az ország legnagyobb szemétszedési akciója, mely a társadalom széles köre által támogatott és elismert. Vadon Jani rádiós műsor vezetőtől a Budapesti Fegyház és Börtön fogvatartottjain át, rengetegen álltak neki a javítani az országos köztisztasági állapotokon.  Józsefvárosban az összes kormánypárti önkormányzati képviselő csapatot szervezett magának, csatlakozva az országos szemétszedési akcióhoz.

Kíváncsian vártuk, csatlakoznak-e a nagy környezetvédő hírében álló liberális polgártársaink a szemétszedési akcióhoz, de ismét csalódnunk kellett. Sajnos ugyanis sem a testületi üléseken a tetőszigetelő anyagok környezetvédelmi besorolásáról okoskodó Erőss Dzsi, sem pedig az Orczy kert Robin Hoodjaként tündöklő Jakabfy kolléga nem akart felkelni pénteken a puha ágyikóból. Fájdalomtól elcsukló hangon jegyezzük meg, valójában nem csak saját magukat, de legjobban a szavazókat csapják be ezzel a felvett „környezetvédősdi” álszenteskedésükkel. 

Az olvasók értékítéletére bízzuk az előző kérdés megválaszolását, azonban magunk részéről az ellenzék álszenteskedésének a kőbe véséseként értelmezzük, hogy a képviselőik elhatárolódtak, a média és egyéb más fórumok által előzetesen jól beharangozott környezetvédelmi akciótól.

OTIUM EST PULVINAR DIABOLI, vagyis a henyélés az ördög vánkosa. A józsefvárosi ellenzéki képviselők szemétszedés alatti henyélése nem csak vánkos, hanem identitás és még inkább hitelességi válság szimptómája.

A Galvani-híd és a hozzá kapcsolódó bekötőút kivitelezése régóta vita tárgyát képezi. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozási keretek és a fideszes városvezetés ellenvéleménye mellett erre aligha kerülhet sor.

A hídra egyes városfejlesztési elképzelések szerint mindenképpen szükség van, míg mások helytelenítik a beruházás létjogosultságát. Feltételezésünk szerint annak érdekében, hogy a beruházás ügyében felelős döntés születhessen, elindult egy folyamat, amelynek egyedüli célja felderíteni a projekt megvalósíthatóságának a környezetét és az esetleges kockázatokat. Elméletileg indokolt lehet a Galvani-híd létesítése, azonban egy ilyen volumenű beruházásnál természetesen az urbanisztikai szempontokat is komplex módon kell feltárni. Erre alkalmas a megvalósíthatósági terv elkészítése, ami jelenleg folyamatban van. Ami viszont egyértelmű, a híd összekötése a reptéri gyorsforgalmi úttal a ferencvárosi kiserdőn át egyértelműen elutasítandó. Ráadásul annak tükrében, hogy az olimpiai park létesítményei az érintett városrészben nem valósulnak meg, a Galvani-híd gyakorlatilag veszített létjogosultságából.

A fentiekre tekintettel a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Galvani-Illatos nyomvonalon építendő útra megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatásvizsgálat és építési engedély tervek elkészítésére 2016 novemberében nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg. A nyílt közbeszerzési eljáráson 3 érvényes ajánlat érkezett be a NIF-hez. A NIF a legjobb ár-érték szempontokat figyelembe véve 2017. június 6. napján kötött tervezési szerződést a nyertes ajánlattevőkkel. A tervek elkészítésére a nyertes konzorciumnak 12 hónap áll a rendelkezésére.

Az előbbiekből világosan látszik, hogy semmilyen konkrét tervezési vagy kivitelezési munka nem kezdődött el sem a híd, sem pedig a bekötőút ügyében. Itt jutunk el az ügy érdeméhez, mert a kiserdőn át vezető bekötőút még ötlet szintjén sem lehet realitás a hatályos ferencvárosi építési szabályokra tekintettel.

Ennek ellenére tegnap Pál Tibor daliásan belovagolt a Ferencvárosi Önkormányzat képviselő-testületi ülésére, és megpróbálta magára erőltetni a megmentő szerepét. Napirend előtti felszólalásában (melyet, megjegyezzük: hiába "szívügye" a képviselőnek a téma - nagy erőlködések közepette - csak nehezen sikerült félhangosan felolvasni) a kiserdőben meglévő fák megmentőjeként tetszelgett.

De lássuk, mi húzódik meg az józan észt egyértelműen mellőző politikai akció mögött! Pál Tibor 2017. augusztus 21. napján népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Ferencvárosi Önkormányzathoz. Az esemény keretében egy félresikerült sajtótájékoztatót is tartott, ami a csekély érdeklődésre tekintettel kudarcba fulladt. Riogatott ott is, és azóta is - természetesen valóságtartalom nélkül -, akit csak elér, azzal ijesztget, hogy a kiserdő helyét a Galvani-hídra vezető bekötőút veszi át.

Sajnos már többször elszámoltunk magunkban tízig, mégse tudunk napirendre térni. A képviselő egy olyan ügyben kíván népszavazást tartani, amelyben legjobb tudomásunk szerint még semmilyen konkrétum nincs meghatározva. Ami biztos csupán, hogy készül egy tanulmány a híd megvalósíthatóságról és az ehhez kapcsolódó járulékos kérdésekről. Itt pedig pont van a mondat végén.

De térjünk vissza a puszta tényekhez. Az útnak és a hídnak a létesítéséről Bácskai János a tegnapi testületi ülésen úgy fogalmazott, hogy már a nyáron tárgyalásokat kezdeményezett az érintett polgármesterekkel, illetve országgyűlési képviselővel, valamint a fővárosi szinten köztudottan erős józsefvárosi polgármesterrel, Kocsis Mátéval. Bácskai ráadásul azt is kiemelte, hogy ez utóbbival az elmúlt hónapban több kompetens kormányzati szereplőt is felkerestek, és minden erejükkel azon dolgoznak, hogy megakadályozzák az út megvalósítását, melyre, legyünk őszinték, Kocsis bekapcsolódásával már komoly esély van. E véleményének ráadásul a józsefvárosi polgármester már Facebook-oldalán is hangot adott.

A testületi ülésen  az is elhangzott, hogy Ferencváros vezetése a kiserdő területén parkfejlesztést és külterületi sportolási lehetőségek megteremtését tervezi. Pontosan ezért a kiserdő területét a ferencvárosi kerületi vezetés rekreációs övezetté kívánja minősíteni. A döntéshozók egybehangzó véleménye ellentétes a Pál Tibor által elhintett hazugsággal, mivel a jelenlegi városvezetés további fatelepítéseket tervez a kiserdőben.

Szörnyű leírni és szembesülni vele, de Pál Tibor figyelmetlenségét és szakmaiatlanságát is ki kell emelnünk jelen ügyben. Nem vette figyelembe, hogy a kerület rendezési terve, amit ő is megszavazott, már évek óta tiltja a kiserdő beépítését. Magyarán szólva olyan döntés, amely előirányozza a kiserdő beépítését, jelen jogi helyzet szerint jogellenes lenne, hiszen a kiserdő területe helyi jogszabály általi védelem alatt áll. Ezek alapján egyértelműen politikai manipuláció áll Pál Tibor kezdeményezése mögött és nyilvánvaló, hogy a képviselő célja a pánik- és hangulatkeltés.

A színész házaspár egy magyarországi forgatás miatt érkezett Budapestre, ahol ez idő alatt a Tisztviselőtelepen található nemzetközi óvodába járt kislányuk, Wyatt Isabelle.

Idén nyáron több hónapot töltött Budapesten Ashton Kutcher és Mila Kunis, akinek a Bad Moms Christmas című amerikai filmben vállalt főszerep miatt kellett a magyar fővárosba utaznia. A magyarországi forgatásokra elkísérte férje is, illetve magukkal hozták két kisgyermeküket, a kétéves Wyattet és öccsét, az egyéves Dimitrit.

A pár itt tartózkodása alatt végig nagyon közvetlen volt, sokak készíthettek közös képet velük, illetve – mivel a hétköznapok során sem biztonsági őrök gyűrűjében mozogtak – gyakran találkozhatott velük bárki a belváros valamelyik kávézójában vagy éttermében, valamint kilátogattak a vizes vb eseményeire és a Sziget Fesztivál egyik koncertjére is.

Ahogyan arról a józsefváros.hu is beszámolt, külön öröm, hogy idősebb gyermekük napközbeni felügyeletét egy józsefvárosi óvoda, a tisztviselőtelepi  The English Garden Nursery and Pre-School, az egyébként is híres nemzetközi intézmény látta el. A kerületi portálnak nyilatkozó óvónő szerint a kislányt általában édesapja vitte, aki kifejezetten jó véleménnyel volt a környezetről, illetve Józsefváros általuk megismert részeiről.

Sajnos a magyar történelemben nem példátlan, hogy a jogalkotásban részvételre jogosultak szándékosan gáncsolják a törvényhozás folyamatát. Erőss Gábor ezt a módszert választva próbálta meg megakasztani a józsefvárosi önkormányzati bérlőket védő rendelet elfogadását, majd nekiesett a polgármesternek.

Az obstrukció szónak a szó szerinti jelentése, hogy egy képviselő, vagy képviselők egy csoportja időhúzással akadályozza egy jogszabály elfogadását (pl. hosszú beszédekkel, név szerinti szavazások kérésével, szünetek és halasztások kérésével; stb.), így a jogalkotásért felelős szerv jogalkotási tevékenysége megbénul.

Tették ezt kizárólag azért, hogy egy jó kezdeményezés ne érjen el a választópolgárokig. Az ellenzéki lét egyik legalantasabb működési mechanizmusa a dualizmus korában, az Osztrák-Magyar Monarchia Lajtán inneni részén „virágzott”. A Tisza Kálmán miniszterelnököt követő gróf Szapáry Gyula kormánya ellen, a hatalomból kiszorított ellenzék legfőbb eszköze az obstrukció volt. Hiába végezte el korábban a Tisza Kálmán vezette Szabadelvű Párt az államháztartás konszolidációját, illetve hiába tettek törvényjavaslat az ország közigazgatásának az egységesítésre, szakszerűsítésére, az ellenzék protestáló attitűdjével megakadályozta, obstruálta többek között a közigazgatás - később mégis csak bevezetett - intézményi reformját. Az obstrukció „művészetét” a korabeli ellenzékiek, olyan kétes dicsőségű aktussal koronázták meg, mint az 1898-as, vagy a 1903-as költségvetés megszavazásának az elodázása, melynek köszönhetően nem volt - jogszabályi határidőig - a Magyar Királyságnak Országgyűlés által elfogadott költségvetése.

A Józsefvárosi Önkormányzat képviselő testület 2017. március 9. napján, az elmúlt évek egyik legfontosabb kerületi lakásgazdálkodásra fókuszáló rendeletét fogadta el. A rendeletalkotáskor az ügymenet diktálta lendületet azonban fékezni kezdte egy ellenerő, amely félő, hogy a mai napig nem nyugodott bele, hogy a józsefvárosiakat bérlővédelmi program segíti.

Dr. Erőss Gábor, mint a Párbeszéd józsefvárosi képviselője ezen a ponton vált főszereplőjévé a testületi ülésnek. Frivol magatartásával minden áron meg akarta akadályozni a rendelet megszavazását. A testületi ülésen kiderült, hogy Erőss képviselő, a kendőzetlen jóindulattól átitatva, az ülést megelőző napon 23 óra 59 perckor küldte a rendeletre vonatkozó módosító javaslatait a Hivatal részére. Nem kívánjuk minősíteni, hogy a képviselő a határidő lejárta előtt egy perccel küldi meg a javaslatait, csupán jelezzük, hogy meglátásainak a közlésére önkéntelenül törekedett vitriolos időpontot választani.

Javaslata érdemben arra irányult, hogy a jelenlegi rendszerben adósként nyilvántartottaknak „durván mondva” a teljes adósságát engedje el az Önkormányzat. Megjegyezzük, hogy akik belépnek az új rendszerbe, azok kedvezményes fizetési konstrukcióra lesznek jogosultak. Véleményünk szerint így is meglehetősen igazságtalan az a helyezet, hogy a többi józsefvárosi között oszlik szét felgyülemlett tartozások kiegyenlítése, mivel a késedelmesen, vagy a nem-fizető adósok helyett, ez által - sajnálatos módon - a „jó adózók fizetik meg számlát”.

Több száz józsefvárosi család várt a bérlővédelmi intézkedés csomag elfogadására. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint egyértelműen pozitív az új szabályozás fogadtatása. Régi igazság, hogy a politikának az értelme a szabadság. Erre gyakran hivatkoznak ellenzékiek is. Azonban tegyük fel a kérdést: Nem illeti meg a többséget, egyetemben a kisebbséggel a döntés szabadsága?

De a történet itt nem ér véget, ugyanis Erőss képviselő úr akciója után azt a következtetést vonta le, hogy nem ő, hanem a polgármester volt, aki akadálya az ügy előrehaladásának. Egy héttel ezelőtt a Gépnarancs.hu nevezetű baloldali online felületen jelent meg interjú Erőss Gáborral, "A szavazást is eltörlik" címmel. A cikk hosszasan taglalja a fenti esetet, a végére pedig a képviselő úr telefúj egy 100-as zsepit, amiért a gonosz Polgármester nem engedte szavazásra az előző éjjel megküldött kérdéseit. Bár Erőss ebben a mozzanatban az elnyomó diktatúrát vélte felfedezni, aki veszi a fáradtságot és visszanézni az ülésről készült videó felvételt (az egész napirend a videó 56. percénél kezdődik), pontos képet kaphat az esetről. Semmi más nem történt ugyanis, csupán a polgármester kikéri a hivatali működésért felelős aljegyző véleményét, aki egyértelműen jelzi a testület számára, hogy jelenleg nem lehet szavazásra bocsájtani a kérdést, hiszen nem ment át az egyébként kötelező társadalmi egyeztetésen. És bár a képviselő módosító indítványa tartalmában semmi újdonságot nem tartalmaz, kizárólag a már amúgy is előterjesztett segítő javaslatok mértékét módosítja, érthető, hogy egy ilyen témában, ami a költségvetést is erősen terheli, nem fog senki fejben számolni.

Ráadásul a polgármester nem is azt mondja, hogy elutasítja a javaslatot, hanem egész egyszerűen arra kéri a képviselőt, hogy az egyeztessen a hivatal megfelelő szerveivel, akik majd szívesen segítenek neki összeállítani egy megfelelően alátámasztott anyagok a következő ülésre. Hogy maga az ügy mennyire volt fontos Erőssnek, mi sem mutatja jobban, hogy azóta sem adott be semmilyen módosító indítványt.

Összefoglalva tehát nem történt más, mint hogy a képviselő eljátszotta a nagyfiút, de amikor dolgozni kellett volna, akkor leszaladt a színpadról...

A kerületben járva örömmel tapasztaltuk, hogy a Népszínház utcában nagyon sok rendőrrel lehet találkozni. Utánajártunk, mi áll ennek a hátterében és minek köszönhető ez, az egyébként roppant hasznos fellépés.

A józsefvárosi önkormányzat megbízásából a közelmúltban reprezentatív felmérés készült a kerület legfőbb közügyeire vonatkozóan. A felmérés eredményeit bemutató fórumon kiderült, a lakosság egyik megoldásra szoruló problémaként a Népszínház utca és a környékén fennálló közbiztonsági állapotok javítását jelölték meg.

A fennálló helyzet javítása érdekében Kocsis Máté tárgyalásokat kezdeményezett a rendőrséggel, aminek az eredményeképpen a készenléti rendőrség állományának 22 tagja fog a környéken, 12 órás váltásban szolgálatot teljesíteni, erről számolt be a polgármester hivatalos Facebook oldalán. A rendőrök jelenléte a remények szerint javítani fogja, az arra járok és a lakók biztonságérzetét.

A kerület vezetésének a rendőrséggel karöltve invazív módon kellett a Népszínház utca környékén kialakult helyzethez idomulnia. Jelen helyzetben véleményünk szerint is szükség volt külső erőként rendőri jelenlétet megszervezésére. Eddig is működtek térfigyelő kamerák a Népszínház utcában, amelyek alkalmasak arra, hogy folyamatos megfigyelést és visszakövethetőséget biztosítsanak, mint „elsődleges védelmi rendszer”. A rendőrségi állomány vezénylésével létrejött egy „másodlagos védelmi rendszer”, amely már képes szükség esetén reagálni, illetve képes a puszta jelenlétével és tekintélyével hatást gyakorolni a közösségi szabályokat be nem tartókra.

A gondolatmenet, aminek az érdemét fontosnak tarjuk azonban nem a megerősített rendőri jelenlét narrációjára szorítkozik. Egy kicsit úgy vagyunk ezzel az egész helyzettel, mintha Columbo hadnagy régi igazságára gondolnánk: „az egyik szemem sír, a másik meg üveg….” Ha a Népszínház utca környékét kizárólag „külső” erő tudja féken tartani, akkor minden valószínűség szerint rossz nyomon járunk.

A Népszínház utca és a környéke egy jól körülhatárolt, lokációját tekintve „zsák jellegű” területrésze a kerületnek. Azok járnak erre elsősorban, akik erre laknak, az átmenő forgalom elhanyagolható.

A közösségi együttélés szabályainak a megsértése ellen, így a hangoskodásokért, az utcai tolvajlásokért és rablásokért, és minden olyan magatartástért, amely a közösség tagjaiban ellenérzést és megbotránkozást kelthet az ott lakók, tehát önnön maguk tehetnek a legtöbbet. Fel kell tennie a kérdést a lakónak, szeretném-e, ha amit én megteszek, azt más is ugyanúgy megtenné. Ez a gondolat nem új keletű, Immanuel Kant már a XVIII. században példát állított számunkra, örök érvényű kategorikus imperatívuszával, mint legfőbb morális törvénnyel: „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elveként érvényesülhessen. Nem cselekedhetünk olyan dolgokat, amivel felmentenénk magunkat a közösségi együttélés szabályai alól, és nem képezhetünk saját magunk részére előjogokat.

Ennek a felelősségét kell a közösség ellenesen viselkedő lakóknak felismernie és megfelelő módon korrigálnia cselekedeteiket.

Meggyőződésünk, hogy a Népszínház utca környéki lakóknak elvi kötelessége feltenni a kérdést: szeretne-e egy biztonságosabb és élhetőbb környezetben élni. Mert hiába javulnak Józsefváros többi régiójában a bűnözéssel kapcsolatos mutatószámok (34,5 százalékkal csökkent a regisztrált bűncselekmények száma és 42,5 százalékkal nőtt a nyomozáseredményességi mutató a kerületben), az a Népszínház utcaiakra csak akkor fog kiterjedni, ha a renitensek közül egyre többen gondolják magukra nézve követendőnek a máshol már működő „jó példákat”.

Kezdjük tehát a kétségbe nem vonható tényekkel. 2013-ban Józsefvárosban megkezdődött a Ludovika Campus projekt kivitelezése, melynek köszönhetően nem csak Magyarország legmodernebb, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű egyetemi campusa jön létre, hanem emellett újjászületik Budapest egyik legnagyobb közparkja, egy hektárral nő majd a zöldfelület és a ma még elzárt területek is a park szerves részeivé válnak a jövőben.

Ez idáig nem hangzik rosszul. Azonban hála Istennek nemzetünk „őrangyalai”, liberális polihisztorai segítenek rendbe tenni a helyzetet:

Jakabfy Tamás, az LMP józsefvárosi képviselője szerint kiirtják az ország első tájképi kertjének 10-20 százalékát, több száz fa kivágásával felborítják az ország ökológiai egyensúlyát és emellett tele építik hatemeletes betonmonstrumokkal, az idáig felemelő kinézetű és büszkeségre okot adó parkunkat.

Ezzel szemben az igazság az, hogy az említett kivágott fákat, nem csak a beruházás miatt kell kivágni, hanem azért is, mert nagyrészük elöregedett, emellett azt is érdemes kiemelni, hogy az érvényes hatósági engedély arról is szól, hogy ezeket a fákat pótolni kell, ráadásul úgy, hogy később még több szolgálja majd a parkba látogatók kikapcsolódását.

A másik sokak által fájlalt tény, hogy a munkálatok miatt a park bizonyos részei a projekt ezen szakaszában biztonsági okokból el lettek zárva a látogatók elől. Hogy hazánk egyik legfontosabb és megkerülhetetlen sajtóorgánumát (Népszava) idézzem: „Ma az egész terület, Orbán harcias lelkivilágának megfelelően: csatatér, melyet a kormányerők foglaltak el, kiszorítva fő ellenfelüket: Budapest lakosságát.”

A vád több sebből vérzik, hiszen a lezárások jelentős része elhanyagolt területen történik, amely „Budapest lakossága” előtt zárva volt eddig is. Emellett a főváros levegőjéért aggódóknak megnyugtatásul: többek között olyan buszgarázs és járműjavító műhely volt itt ez előtt, amely környezetvédelmi szempontból minimum aggályos volt.

Gondolom, sokunknak van déjà vu érzése..

Ugyanaz a felháborodás és műbalhé bontakozott ki az ügy kapcsán, mint előtte a Városliget, vagy a Római part miatt. Most ugyanazok az emberek próbálják meg démonizálni ezt a projektet és próbálnak felháborodást kelteni lehetőség szerint minél szélesebb körben, mert még mindig a demokrácia lábbal tiprásának tekintik, ha nem az ő véleményük érvényesül. Az Orczy-park tehát, mint a Liget, vagy a Római part ügye, nem más, mint politika.

Addig tehát, amíg nincsenek hatalmon, nem maradt más, mint a produktivizmus kritikája és a ’’nemnövekedés mozgalom”.

Július 12-én megszületett Józsefváros polgármesterének második gyermeke, Karolina. Kocsis Máté az örömhírről közösségi oldalán is beszámolt. Az alapvetően igen magas számú komment és like mellett azonban akadtak olyanok is, akik egy újszülött és édesapjának fotója láttán sem tudták türtőztetni magukat.

A poszt alatti kommentekből szemezgetük:

Simon György, a Demokratikus Koalíció Józsefvárosi képviselője a napokban azt találta mondani a keresztényeknek: "Idióták azok akik egy ókorban megírt mesekönyvben megírt szabályrendszer szerint akarják élni az életüket"

Előszeretettel olvassuk azokat a baloldali, szívfacsaró felsírásokat, amikor egyes politikai szereplők, netán "civilek" vagy sajtószereplők, könnyeikkel küszködve emelnek szót a kisebbségek jogainak sérelme vagy eltiport identitások miatt. Na persze, ha ugyanez fordítva történik, akkor csak arról van szó, hogy a felvilágosult értelmiség megmondja nekünk, hogy mi is a a jó világban. Az ilyen kinyilatkoztatások régi eszköze a balliberális gondolkodóknak, így sosem lepődünk meg, ha mondjuk TGM vagy Vágó Pista elmagyarázza nekünk, mit is jelent "európai gondolkodónak lenni".

Egy a bökkeni, hogy már megint a fránya kisebbség - akit egyébként erre soha senki sem kért - áll neki kioktatni a többséget, olykor-olykor szétgyalázva annak értékeit. Nem történt más most sem, amikor is az egyébként listáról (ergo nem közvetlenül) választott DK-s képviselő, a józsefvárosi Simon Gyuri egy keresztény gondolkodású poszt alá a következőket fűzte hozzá:

Tisztelt Képviselő Úr!

Szerintünk nem a keresztények az idióták, hanem például kegyed. Megértjük, hogy az ateizmus a legcsodálatosabb elméket is képes megbolygatni, de ha már a tiszteletet bevágta a sarokba hétvégén, legalább arra gondolhatott volna, hogy az általa is irányított kerület jelentős része keresztény érzelműnek vallja magát. Ennek köszönhetően lényegében sikerült az általa képviselt emberek jelentős többségét idiótának neveznie.

Gratulálunk, leülhet, egyes.

A múlt hétvégén lezajlott Pride során rengeteg új vagy eddig előttünk némileg homályba burkolódzó kifejezés került ismét előtérbe, amelyek számos vidám pillanattal örvendeztetnek bennünket.

Nyilván mindenki ismeri az alábbi viccet:

Két liberális anyuka tolja a parkban a babakocsit, és beszélgetnek:

– A tiéd fiú vagy lány?

– Nem tudom, majd ha felnő, eldönti.

Budapesten 2017. július 8. napján ismét megtartásra került a Budapest Pride.

Évek óta végig vonulnak az Andrássy úton az LMBTQ emberek. Az LMBTQ betűszó a nemzetközi szóhasználatban elterjedt LGBTQ magyar fordítása. A rövidítés jelentése: Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Queer emberek. Az elnevezést szexuális és nemi kisebbségek összefoglaló megjelölésére használják.

A rövidítés első 4 elemét gyorsan átlapozhatjuk, hiszen gyakori szitokszóként a magyar társadalom legalább fejben tudja miről is van szó. Na de az 5. elem, a queer egy tisztázásra szoruló kategória. A queer a gender elmélet egyik alterülete, amely az 1990-es években a meleg és leszbikus tanulmányokból alakult ki. Valószínűleg a tisztelt olvasó nem is tudja, hogy egyébként a mostanában sokat emlegetett Soros György alapítványain keresztül mekkora összegekkel támogatja a gender témához kapcsolódó kutatásokat, így a queer elmélet kibontakoztatását is. A queer szó jelentése eredetileg furcsa, különös, szokatlan. Napjainkban minden olyan emberre vonatkozhat, aki nem kizárólagosan heteroszexuális, azaz bármi módon "kilóg" a társadalom hagyományos sémáiból. A kifejezés tágabb értelmezésben a szexuális kisebbség korrekt és diszkrét meghatározása.

Sokak szerint a queer fogalom megfeleltethető a magyar buzi fogalomnak, amely pejoratív elnevezést, tudatosan választva a jelentés közösségi felvállalása által az LMBT+ mozgalom provokálja a társadalmi nyilvánosságot, illetve a fogalom eredeti jelentésbázisát tágítja. Eredeti jelentése miatt azonban egyes emberek számára mind a mai napig bántó lehet.

A napjainkban születő meleg és leszbikus elméletek általában megkérdőjelezik az uralkodó orvosi és pszichiátriai homoszexualitás képet, lebontják a leszbikus és meleg identitásokat övező sztereotípiákat, és föltérképezik a meleg és leszbikus identitások és identitáspolitikák tevékenységét az eltérő helyszíneken és korszakokban. Tehát sokan megkérdőjelezik a leszbikus és meleg kategóriákat, és bevezetik a nemi és szexuális határokat elmosó queer elnevezést.

Ők, tehát a queerek, akik vonulgattak szombaton a belvárosban. Nevezhetnénk őket Soros Legényeknek is…..de nem akarjuk megbántani a köztük felsorakozó hölgyeket. Az idei felvonulás körül, a kordon állítás mutatkozott a legnagyobb problémaként. A szervezők előzetes szándéka szerint a vonulás közben álltak neki bontani az előzetesen felállított mobil kerítést. Az már a megelőző sajtótájékoztatón kiderült, a bontást több száz szervező fogja koordinálni. A menetben pedig ott volt 50 olyan személy, aki kamerával akarta rögzíteni azokat a jogsértéseket, amelyeket a vonulok sérelmére, akár a rendőrök, akár más személyek elkövetnek. Lényegében az elejétől látható volt a queerek arra irányuló szándéka, hogy hergeljék a környezetüket, és kierőszakoljanak olyan velük szembeni fellépést, ami alapján bíróság elé citálhatnak embereket. Végül az egész a Várkert előtt ért véget, ahol már nem volt kordon, de rendbontás sem. 

Hogy immár évek óta nincs atrocitás az viszont csak egyet jelent, a magyarok emberek tesznek a melegek provokatív magamutogatására, így az egész ügyre.

Magunk részéről biztosak vagyunk abban, hogy a gender elmélet, és az abból kibontakozó irányzatok nem csak az Andrássy úton próbálnak majd utat találni maguknak, mert az elmúlt hetekben a környező országokban is több ugyanilyen vonulást tartottak, és itt kell megjegyeznünk azt, hogy ezek az események már nem kizárólag a fővárosokra koncentrálódnak. Múlt szombaton például Kolozsvárra vonultak be LMBTQ emberek, megszállva a belvárost, pedig oda se hívta őket senki…

De miért van szükség egy ilyen rendezvényre?

Azt feltételezzük, hogy a szervezők abban a téves feltevésben vannak, hogy az ügyüknek „a rossz reklám is reklám" elvet kövtik, és így próbálnak társadalmi legitimitást kicsikarni. A szervezők azonban nem számolnak azzal, hogy a társadalom nagy többsége – egyesek számára bármilyen hihetetlen is de – józan, túlzásoktól és frusztrációktól mentes ember, akiknek sokkal fontosabb egy közös, nyugodt, szombat délutáni családi ebéd.