A bíróság szerint ha Kocsis Mátéra mondjuk, az tök mindegy, de Gulyás Márton (Momentum) esetében felháborító a buzizás. Még akkor is, ha ez utóbbi esetben még igaz is lehet. Na de hogy jön ide CR7?

Előrebocsájtjuk, hogy a magyarországi bírósági rendszer világfelfogásunk alapján kizárólag olyan intézményként képzelhető el, amit normál helyzetben nem illik kritikával illetni. A nem illiket tehetnénk idéző jelbe is, mert ez morális minimumnak is tekinthető. Nem gondoljunk magunkat sem mindenhatónak, sem omniszciensek mindentudónak, de abban biztosak vagyunk, hogy Justitia csóválja a fejét, miután mindkét tárgyi ügyben született ítéletet elolvassa.

Adott 2 polgári peres eljárás. Az egyik dr. Kocsis Máté pere, melynek tárgya: Ungár Klára – természetesen valótlanul - Kocsis Mátét melegnek nevezte. A másik pedig Gulyás Márton napokban véget ért személyiség jogi pere, ahol az Origo és a Ripost – egyébként vélhetően helytállóan - melegnek nevezte a felperes LMBTQ harcost.

Ungár Klára, egy bukott baloldali értelmiségi. Nem kellett a kijelentésért felelnie jogerős bírósági döntés alapján. Megjegyezzük, hogy első fokon a bíróság ezzel pontosan ellentétes véleményre helyezkedett, de azt a döntést az Ítélőtábla nem látta megalapozottnak. A Gulyás Márton ellen ugyanezen állítást megfogalmazó újságíróknak, illetve szerkesztőségüknek az előző üggyel szöges ellentétben gyakorlatilag ugyanezen tényállási elemek mellett kellett a közelmúltban megszületett jogerős ítélet alapján sérelemdíjat fizetnie. Mindkét ügyben ugyanúgy, az emberi méltósághoz és a magánélethez való alapvető jogok megsértésének megállapításait kérték a felperesek. Tökéletesen parallel a 2 helyzet. Mégis két tökéletesen ellentétes jogerős ítélet született.

Felmerül a kérdés: hogyan lehetséges ez?

A fentiek alapján megállapítható, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében és az EJEE 6. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog és a pártatlan ítélkezés nem biztosítható a jogkereső állampolgárok részére amíg, a Bírói jogállásról szóló törvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény nem kerül akként módosításra, hogy teljes mértékben legyen biztosítva az egyéni bírói függetlenség és felelősség. Az egyéni bírói függetlenség csakis akkor érvényesülhet, ha a bírók saját politikai meggyőződésüktől el tudnak vonatkoztatni ítélethozatalkor.

Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy a bírókat megillető függetlenség, vagyis, hogy döntéseiért nem vonhatóak felelősségre, hogyan konkurál azzal az előbbi elv pandanjával, hogy döntéseikért annak érdekében, hogy következmények nélkül ne hozhassák őket, felelősséggel tartoznak. Volt már erre példa korábban a magyar jogtörténelemben. Az 1871. évi VIII. törvénycikk bevezette, hogy a bírák egyéni személyi és anyagi felelősséggel tartoznak az ügyfelek felé a jogsértő ítéletéből eredő károkért. Ezen kárt a bíráknak a személyes vagyonukból kellett megfizetni. E mellett az ügyfeleknek megvolt a joga, hogy a jogsértő ítéletet hozó bíróval szemben maga kezdeményezzen fegyelmi eljárást a szolgálati bíróság előtt. Ezen rendszert a kommunista diktatúra szűntette meg az ötvenes években, annak érdekében, hogy következmények nélkül születhessenek meg a koncepciós ítéltelek.

A pártatlan ítélkezés bevezetéséhez haladéktalanul szükséges lenne a bírói kar jelenlegi ítélkezési gyakorlatban megnyilvánuló önkényének határt szabni, persze az ésszerűség határáig. Ez a jogállami keretek között úgymond garanciális kellék kell, hogy legyen, amely megfelelő ellensúlyt képez arra az esetre, ha az eljáró bíró saját meggyőződésével átitatottan akarna „pártos” döntést hozni.

Mint azt Kocsis Máté ügye is mutatja, szükség lenne a bírósági rendszer reformálására, mert határozott véleményünk, hogy Justitia lelki szemeivel látja, hogy a magyarországi bírósági rendszer sok esetben „balra” hajlik.

Az pedig már tényleg hab a tortán, hogy a FIFA nemrég érdekes ítéletet hozott. Történt ugyanis, hogy a Magyarország-Portugália világbajnoki selejtező mérkőzésén, szeptember 3-án a magyar szurkolók a vendégek sztárját, Christiano Ronaldot a "Cristiano homosexual" kifejezéssel illették. Az egyébként emberjogi akcióiról elhíresült FIFA pedig mérlegelés nélkül 20 ezer svájci frankos (5,4 millió forintos) büntetést szabott ki a magyar szövetségre. Az indoklás egyértelműen leírja, ilyen esetben nem is szükséges vizsgálni az állítás valósságát, már maga a kijelentés is sértő.

Mindezek alapján mégiscsak élhetünk a feltételezéssel: a magyar bíróságok erősen részlehajlóak és politikai indíttatásból szembe mennek sokszor a józan ésszel vagy a joggyakorlattal is.