Magosányi Árpád.

Nem csoda ha nem ismerős ez a név, nekünk sem volt az. Pedig a helyzet úgy áll, hogy hősünk igen aktív az elmúlt hónapokban, és mivel a legutóbb a VIII. kerületben is találkozhattunk vele, úgy gondoltuk, az a tisztességes, ha némileg utánajárunk, mit is takar ez a civil álca. Mivel jelen oldal leginkább a 8. és 9. kerületben található eseményekkel foglalkozik, így az előzményekről csak nagyon röviden:

Árpádunk annak a zsoldos seregnek a tagja, amelyet az utóbbi időben több helyszínen bevetettek (természetesen kizárólag Budapesten), így találkozhattunk vele a ligetvédők soraiban, a CEU-tüntetések zászlótartói között, a legutóbb pedig a nemrég bezárt Soros-központ, az Auróra kapcsán készült harcba szállni. Ahogyan azt a provokációs oktatáson tökéletesen tanítják, egy konzervatív tüntike ma már semmit sem ér extravagáns elemek nélkül, így ez a jóember egy vonulgatás alkalmával gyorsan fel is hívta magára a figyelmet alábbi akciójával:

A spontán fellépés (ahol mellesleg egészen véletlenül egy mikrofon és egy alsó hangon 170 ezer forintos, akkumulátoros hangfal is rendelkezésre állt) végül a Terror Háza festékkel való dobálását jelentette. Arra most nem is pazaroljuk a szót, hogy a köz- vagy közösségi intézményeket festékkel megdobálni nagy divat lett mostanában a Soros-szervezetek között Európában - gondoljunk csak a macedón parlament esetére -, hiszen az egész lényege éppen az volt, hogy kifejezze, mennyire fontos az erőszakmentes (!) fellépés. A bíróság végül ezért a kis közjátékért csupán 720 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a béke nagykövetét.

De kanyarodjunk rá a józsefvárosi eseményekre. Ahogy arról korábbi írásunkban beszámoltunk, az önkormányzat egy több mint 100 grammnyi kábítószer lefoglalását eredményező rendőrségi akció miatt június végén bezáratta az Aurórát, a környékbeli lakosság legnagyobb örömére. Nem is kellett több a Soros-seregnek, már aznap este felvonultak a hadak az ostromhoz, ahol a legjobb vitézek is csatába szálltak.

Mivel a kerületi rendőrkapitányság a bezárás másnapjára szervezte az évente szokásos járási közbiztonsági fórumát, kiváló alkalom kínálkozott arra, hogy a média bevonásával lehessen fellépni az egyik liberális fellegvár védelmében. Egyvalamivel azonban nem számoltak az Auróra-küldöttek, hogy ezen az alkalmon jóval többen lesznek azok, akik a legmesszemenőbbekig támogatják a drogfészkek felszámolását. Ennek megfelelően a vita is viccesen alakult:

Annak ellenére azonban, hogy a Magosányi által vezetett Auróra-támogatók már a terembe lépve elvesztették a verbális párbajt, Árpádunk és hű fegyverhordozója, a hely transznemű pultosa sok vidám pillanattal lepte meg az összegyűlt hallgatóságot. Talán az egyszerűség kedvéért most csak kettőt ragadnánk ki:

A GDP-termelésben megfáradt hátú jogvédő azt találta mondani, hogy az ő adójából fenntartott rendőrség a drograzzia során bizonyhogy egy politikai akciót hajtott végre, ugyanis a drog leleplezése nem lehet más, csak a gonosz elnyomó rezsim bosszúja. Egy bibi van kedves barátunk: a Facebook adatlapod alapján te Magyarországon vélhetően leginkább csak az ÁFÁ-t és a jövedéki adót fizeted a megvásárolt 0,4-es betyárbarackok után, de hogy a spanyol jogvédő intézet nem sokkal járul hozzá a költségvetéshez, az olyan biztos, mint a suhogós ánusz a prideon.

Másfelől sajnos el kell szomorítanunk mindenkit, de a Budán lakó állampolgár szájából furcsán hangzik, ha a VIII. kerületi "polgármester-helyettes" felé azt óbégatja valaki, hogy az márpedig személyesen az ő beosztottja. Ez a fajta gondolkodás messze vezet és egészen vicces példákat is eredményez, ugyanis ugyanezen logika szerint minden egyes norvég állampolgár a főnöke a fél magyar baloldalnak, hiszen a norvég állam által támogatott Norvég Alap bizony szép summával járul hozzá a hazai liberális élet virágzásához.

Végül csak egy fél mondat kedves Árpád: köszönjük, hogy ellátogattál közénk és sokakat mulattattál műsoroddal, de most már keres valami valódi munkát és ne akard nekünk minden alkalommal elmagyarázni, hogy miért nincs szólásszabadság, demokrácia és agyhalál utáni élet Magyarországon. A te puszta jelenléted a legszebb bizonyíték mind a háromra...

A józsefvárosi lakók elégedetlensége kipukkasztotta az Auróra lufit. Józsefváros jegyzője szerdán bezáratta az Auróra utcában működő vendéglátóhelyeket kábítószer miatt folyó büntetőeljárás és kereskedelmi szabálytalanságok miatt.

Egy rendőrségi razzia után nem olyan régen foglalkoztunk az Auróra Klubbal. A razzia alkalmával volt olyan személy, akinél egyedül több mint 100 gramm kábítószer gyanús anyagot találtak. Az eset miatt 15 személy ellen indult kábítószer birtoklás okán büntető eljárás. Az összes lefoglalt kábítószergyanús anyag között ilyenek is sejthetők egyebek mellett, mint a hasis gyanta. Na ez az, amire a jogvédők csak legyintenek "bárkivel megesik" vagy "csekély mennyiség" címen. Szerintünk viszont nem, nem esik meg.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint, a környékbeli lakosok panaszai a razzia óta is folyamatosak voltak. Ahogy az kiderült, rengeteg olyan megkeresés érkezett, amely kábítószeres vagy csak egyszerűen alkoholos bódult állapotban, hajnalig hangoskodó embereket jelölt meg, akik nem hagyták a környező házakban élő lakosokat pihenni.

Az Önkormányzat 2017. június 28. napján meghozott határozatainak az értelmében, az Auróra utca 9. és 11. szám alatti ingatlanokban található kereskedelmi tevékenységet folytató egységeknek be kell zárniuk.

Fontos különválasztani a két különálló üzlet bezárásról szóló közigazgatási eljárást. Az Auróra 9. szám alatt található ingatlan esetében, a Marom Klub jogerős településképi bejelentési eljárásban született tudomásul vételről szóló döntéssel nem rendelkezik, melynek hiányában az ingatlanon kereskedelmi tevékenység nem végezhető.

Az Auróra 11. szám alatt található ingatlan esetében a jegyző az üzletet a büntetőeljárás befejezéséig, legfeljebb 1 évre záratta be, tekintettel a rendőrségi razzia során felmerült kriminalizált cselekmények alapos gyanújára.

Az Auróra a Facebookon közleményt tett közzé, mely szerint, az Auróra működése során, semmilyen jogsértést nem követett el. Annyi a probléma ezzel a kijelentéssel, hogy az Auróra egy hasonlattal élve focibírót játszik, annak ellenére, hogy sose volt bíró….Viszont azt tudjuk mindannyian, hogy ha valaki nem tartja be a játékszabályokat, akkor annak kiállítás a vége.

Természetesen a balliberális média védőszárnyai alá vette „szegény drogosokat”, akik ellen jelenleg büntetőeljárás van folyamatban. Majd olvashatjuk, hogy így a diktatúra, meg úgy a demokrácia hiánya. Csak azt a nagy jogvédő újságírók és megrendelőik is elfelejtik, hogy jó lenne, ha végre a kisebbségek védelme helyett a többség véleményét vennék figyelembe. Az miért nem jut eszébe egyetlen 24.hu-s újságírónak vagy magát odaláncoló aktivistának, hogy sokkal többen vannak, akik ki nem állhatják ezt az egész bagázst, füvezőstül, hasisgyantástul, hangosan hazafelé sétálóstul. Egyetlen cikket nem olvashattunk arról, hogy amúgy tömegek nem tudnak normálisan létezni otthonukban, mert ugye jogállam van és tűrniük kell.

Itt kell megemlékeznünk a mai józsefvárosi lakossági fórumon elhangzottakról is. A széleskörű találkozón megjelentek néhányan és tiltakozásukat fejezték ki az Auróra Klub bezárása ellen. Na persze, a gonosz józsefvárosiak, jól kibabráltak a kedves kis tüntikéző, csillogószemű libsikkel. Ez nem lehet más, csak diktatúra. Azt megint elfelejtette megírni a ballib sajtó, hogy a kis felszólaló cimborák közül volt, akinek a magyar nyelvvel is problémája akadt, de megjelent itt festékes lufit dobáló Soros-aktivista és korábban transznemű világról boldogan nyilatkozó Auróra pultos is. 

A helyzet ezzel szemben az, hogy egy normális, rendőrség által szervezett járási egyeztető fórum volt, ahol a lakosokon kívül a jogvédők próbáltak kibontakozni. Szerencsére elég kevés sikerrel. A legszebb pillanat az volt, amikor Sára Botond, "polgármester helyettes" - akinek mint hallhattuk, mindenki a főnöke - meg merte jegyezni, hogy talán azért már hadd ne az Önkormányzat kérjen bocsánatot. Az már tényleg teljesen mellékes, hogy a meghívott civil szervezetek vezetői és egyházi elöljárók egymás után mondtak köszönetet Molnár Gábor rendőr alezredesnek, a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének, hogy mind az Auróra utcában, mind pedig a VIII. kerület más pontjain is hatékonyan léptek fel a drogfogyasztók ellen.

Szilárd meggyőződésünk, hogy egy deviáns kisebbség nem zavarhatja meg a józsefvárosi lakók nyugalmát. Úgyhogy egy valamit szeretnénk üzenni mindenkinek, aki esetleg félreértette volna: nem, itt nem arról van szó, hogy a szüzességüket féltő sellők micsoda károkat szenvednek az Auróra utcában, csak egyszerűen az általuk olyan sokat hivatkozott démosz döntött. Az Auróra pedig bezárt... sokak örömére...

A VIII. kerület Citadella teraszának tűnik, a Király utcából már kitiltott, Marom Klub Kft. által működtetett romkocsma. A kérdés nem csupán az, hogy szükség van-e egy ilyen vendéglátóhelyre, hanem hogy miért is áll ki mellette mások mellett Juhász Péter, a Kettős Mérce és a HVG?

A köztudatban magát baloldali vendéglátó egységnek valló létesítménynek, a Sirály Művészeti Központnak 2012-ben kellett távoznia Terézvárosból. Már az Auróra Klub elődjével számtalan problémája volt a VI. kerületi városvezetésnek. Az önkormányzat munkatársai kénytelenek voltak bezáratni a helységet, mivel az üzemeltetők figyelmen kívül hagyták azt, hogy az Sirály épülete életveszélyes volt.

A Marom Klub Kft. jelenleg, az osztrák OBSERVER GmbH ügyvezetőjének, Florian Lászlónak a két egymás mellett elhelyezkedő ingatlanán (Auróra utca 9-11. szám alatt) végzi tevékenységét.

Érdekes pontja az ügynek, hogy a Marom Klub Kft. egyik tulajdonosa, családja egyik cégén keresztül, az opten.hu céghálója szerint, összefüggésbe hozható a HVG érdekeltségébe tartozó több gazdasági társasággal (HVG Online Zrt., HVG-ORAC Kiadó Kft.).

A VIII. kerületben újranyitott szórakozóhely a hvg.hu beszámolója szerint 3 pillérből finanszírozta a működését:

• szervezetektől és magánszemélyektől kapott támogatásokból,
• bérleti díjakból,
• vendéglátó tevékenységből.

A fenti három bevételi forrásból különösen az első kettő szúr szemet. A támogatói kör meghatározásához nem kell olvasni a sorok között, bár jól tudjuk, hogy a Soros György által pénzelt szervezetek gyakori vendégei, mi több fenntartói a helynek. Az Auróra hivatalos támogatói között jelenleg is megtalálható az Open Society Foundation, partnerei között pedig ott találjuk a Szivárvány Missziót, az Alternatíva Alapítványt, és a Budapest Prede-ot. Az Auróra partnere többek között az a TASZ-közeli Drogriporter is, amelynek célja, hogy „kiálljon a korrekt, tudományos bizonyítékokon alapuló tájékoztatás mellett”.

Bérleti díj szedése viszont már érdekesebb része kirakósnak. Egy ideje a közbeszédben a civil szervezetekre - megjegyzem, helytelenül- úgy gondolnak még a közügyek iránt érdeklődők is, mint kizárólagosan balliberális szerveződésekre. Csak azért gondoljuk tisztázni a különbséget, mert a helytelen szóhasználatért olyan szervezetek, mint a Marom „nyakig” felelősek. Vállalniuk kell ezért az olyan stigmákat, mint a „kábítószeresek”, a „balhésok”, hogy mást ne mondjunk.

Ne felejtsük el azt sem - és ez is a Soros kötődést mutatja - hogy ez volt a helyszín, ahol a "Mártát a Magdolnának" kampány legtöbb rendezvényét tartotta. Itt működik az Udvarhelyi Tessa (A Város MIndenkié csoport) által fémjelzett Közélet Iskolája, és nem meglepő, hogy Erőss Gábor és Jakabfy Tamás is rendszeres látogatója az ide szervezett eseményeknek.

Miről is van most szó valójában a környékbeli lakosok szerint? Folyamatos éjszakai hangoskodásokkal indul az este, amit sűrűn kigomolygó cigaretta, illetve kábítószer füst követ. A hangulat tetőfokára hajnal kettőtől-ötig hág, amikor az Auróra által határolt útszakaszon lehetetlen mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek számára a pihenés.

Ezen a ponton szükséges jogi oldalról körüljárni, mit is jelent a pihenés, mint egy, a jogállam által garantált jog. Az Alaptörvény XXI. cikkében deklarált egészséges környezethez való jog. Ennek az értelmezését az Alkotmánybíróság a jelentősége folytán alaphatározatként értékelhető 28/1994. (V. 20.) AB határozatában, valamint az arra épülő későbbi határozataiban végezte el. A testület e döntésében – részletesen elemezve az egészséges környezethez való jogot – elsősorban önállósult és önmagában vett intézmény védelmét emelte ki, azaz olyan sajátos alapjogot, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint a jogállami minőségnek nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság követelménye nemcsak az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. Ahogy az mindebből következik, az Alkotmánybíróság határozataiban az egészséges környezethez való jogot elsősorban intézményvédelmi kötelezettségként értelmezte.

A fentiek alapján levezethető, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat olyan hatóság, amely letéteményese a pihenéshez való jog érvényesítésének. A helyi lakosoknak joga van ahhoz, hogy amennyiben úgy érzik, hogy a pihenéshez való joguk sérül, úgy azt illetékes a hatóságok előtt képviseljék. A hatóságoknak pedig feladata, hogy az előttük megindult ügyeket részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül elintézzék.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy mint arra az alapvető jogok biztosa - egy helyi önkormányzati rendelet kapcsán - az AJB-4031/2013. számú jelentésében rámutatott, egy vendéglátó egység működési idejét korlátozó szabály nem tekinthető szükségtelen és aránytalan korlátozásnak a vállalkozó számára. A helyi lakosságot a vendéglátóhelyek esetleges zajos működésétől, az onnan távozó vendégek hangoskodásától preventív módszerrel meg lehet védeni. Ezért nem sérül a vállalkozás szabadsága, amennyiben egy vendéglátó egység nyitvatartási ideje korlátozásra kerül. Természetesen ez csak akkor hatásos eszköz, ha más problémákat a vendéglátó egység nem generál.

Jelen helyzetben fontos körülmény, hogy miért és kikért állt ki Juhász Péter. Meg nem erősített értesülések szerint, az Auróra Klubban történt razzia után a mandiner és a 444.hu holdudvarába tartozó személyek ellen indított kábítószer birtoklás gyanúja miatt eljárást a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitánysága. Az igazoltatott fiataloktól az egyik szemtanú szerint összesen több, mint 50 g növényi származék és hasisgyanta került elő. Nem meglepő az sem, hogy az előállított 15 fő közül többek arca rendszeresen felismerhető a Momentum vagy az egyéb álcivil szereplők által kezdeményezett rendezvényeken. Egy biztos: a nyomozás még folyik, az Auróra pedig működik. Egyelőre. ahogy arról a sajtó is beszámolt, több helyi lakó és közösség emelt szót a szórakozóhely működése ellen a Hatóságoknál, így megítélésünk szerint ez az ügy itt még nem ér véget.

Juhász Péter nem a környéken lakik, így egy kellemesen átaludt éjszaka után, nyugodtan nyilatkozik az ügyben politikai fivéreinek az oldalán. Jóérzésű emberként úgy gondoljuk, hogy a pihenés mindenkinek jár, és aki ezt nem tudja, vagy nem akarja tiszteletben tartani, annak nincs helye Józsefvárosban (sem).

A Turay Ida színház Bubamara című előadása egy őszinte józsefvárosi történet, ami hidat épít a roma és a nem roma emberek között.

Egy józsefvárosi gimnázium diákjai saját gimnáziumi darabjuk bemutatására készülnek. Önmagában egy lélekemelő pillanatra mutatnának rá az alkotók, de ennél sokkal többre vállalkoznak. Topolcsányi Laura musicaljét Turay Ida Színház új épületének avatójára írta meg. A józsefvárosi “West Side Story” zenéjét az Első Emeletből is ismert Berkes Gábor szerezte.

Az iskola igazgatója és néhány szülői hang áll a szegregáció és a kirekesztés oldalán. Az igazgató a kirekesztés mintaképe. Ugyan iskolája pályázati pénzeket is nyert az integráció elősegítésére, ezt a célt szolgálja a színjátszó csoport is, ahol magyar és cigány gyerekek együtt állhatnának színpadra, ám ez csak a felszín, a látszat. Valójában ezeket a pénzeket is másra költené, és legnagyobb szívfájdalma, hogy szeretett iskolájába cigány gyerekek is járnak. Az ő meggyőzéséhez már kollektív összeesküvés kell.

Szerethet-e cigánylány fehér fiút? S ha igen, vajon mit szól ehhez a fiú anyja, akinek az előítéletei nem támogatják a fia érzelmeit? És mit szólnak az iskolai társulatban szereplő lányok, ha mégis ő kapja a szerepet? Aztán ott van még Sára-Bubamara bátyja, aki képes-e elfogadni a fehérbőrű színésztársakat? Már csak egy kérdés maradt. Tudunk-e, képesek vagyunk-e élni ? mi több: szeretetben élni - egymás mellett?

A tanárok, a diákok, az iskola dolgozói együttes erővel tréfálják meg, amitől az igazgató gyakorlatilag megbolondul, ezzel kivonva magát egy időre az iskola életéből, szabad utat adva a történéseknek.

A darab lelkisége a zene erejével kiegészülve szuggesztíven ragadja meg a nézőt, túlzások és felesleges manírok nélkül. „Egyenes beszéd” hangzik el az előadás során többször, elkerülve a konformista szólamokat és valóban: ebben is gyökerezik a darab ereje.

Mindenkinek, aki komolyan veszi a darabot először érdemes önvizsgálatot tartania: mennyire és miben vezérelnek saját előítéleteim?! Van-e értelme annak, hogy elragadjon egy olyan érzés, amit nem feltétlenül tudok oksági viszonyokon keresztül megmagyarázni, ami az ember fejében „csak úgy” benne van?

Vivien és társai egymás után bontják le a különböző közösségek által felállított falakat. Minél több siker társul a szereplők mellé, annál többen érzik magukénak az előítéletektől felszabadított, közösségért tenni akaró főszereplők példáját.

A darab a zene erejét is eszközként használja, finom aranyszálként összeköttetést találva közönség és a mondanivaló eszmeisége között. Ez a finom aranyszál kíséri haza a nézőt a darab után és nincs más feladata a jóérzésű nézőnek, mint magába zárni ezt a patikamérlegen kiszámolt arany középutat.

"Nem hiszek a másságban - városi ficsúrok találják ki maguk andalítására. A cigány - cigány, ugyanolyan. A mienk. A mifajta. Nincs másság. Mienkség van." /Gyurkovics Tibor/

„Az önkormányzatokra minden párt úgy gondol, mint fejős tehénre” tette közzé Jakabfy Tamás a 2017. május 11. napján megosztott bejegyzésében.

Bejegyzés tételmondata tükrözi az LMP józsefvárosi önkormányzati képviselőjének a gondolatmenetét. Sajnos nem egyedülálló, hogy egy ellenzéki képviselő „fejős tehénként” aposztrofálja önkormányzati vagyont. Nem tudom nem észrevenni, hogy saját gondolkodását vetíti ki a másra, tükrözve ezzel - a külvilág felé saját - emberi gyarlóságát.

A cikk hűen mutatja be (a választó szemszögéből nézve sajnos) a Demszky Gábor főpolgármestersége alatti időket, utalva is erre az időszakra a volt polgármester „adriai villájának” az említésével. Majd tovább megy: „…a többségi pártnak jól jön a pártkasszába a pénz, a kisebbségnek sem árt az a pár leeső forint a cserébe a billegő ügyekben leadott szavazatokért, a főnökök meg tudják, addig szabad a rablás, amíg nem jön …… a következő választás.” A történelmi hűség kedvéért szögezzük le, hogy a cikk meg nem nevezett szerzője nem a regnáló városvezetésre gondol, hiszen dr. Kocsis Máté polgármester 3. ciklusát tölti. Amennyiben mégis a józsefvárosi polgármesterre értette igaznak kijelentését, úgy az ismételten nem tekinthető megalapozottnak, mert nem választották volna meg harmadszor dr. Kocsis Mátét, hiszen a választások pont korrupt tisztségviselők kiszűrésére (is) szolgál. És valahol pont itt veszik el a szerző a saját maga gondolatmenetében.

A józsefvárosi választópolgárok pontosan azért szavaztak az elmúlt kilenc Józsefvárost érintő valamilyen választás (országgyűlési képviselő-, helyi képviselő választás, stb.) alkalmával polgári oldal értékrendjére, mert érzik, hogy itt a dolgok jó irányba haladnak.

Európai Unió biztosít olyan forrásokat, melyekre a pályázok érvényes és eredményes pályázat benyújtása útján jogosulttá válnak. Nyilvánvaló tény, hogy ilyen pályázati források elszámolása szigorú bizonylatolási rend alapján történik. Abban az esetben, ha jogszerűtlenül történik a pályázaton elnyert forrás felhasználása, az mind polgári jogi, mind pedig büntető jogi szankciókat von maga után. A fantazmagória határain is túlmegy a cikk –nyilvánvalóan hangulatkeltési okok miatt – amikor 9-10 szeresen túlárazott költségvetési keretekről beszél. Rámutatok, hogy a közbeszerzési eljárások pontosan azért kerülnek lefolytatásra, hogy a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 65. § 6) bekezdése szerint meg kell jelölni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely ajánlattevő jelölhető meg nyertesnek.

A fentiek fényében felmerül a kérdés, a hivatkozott szerző egyáltalán tisztában van-e akár egy közbeszerzés, akár egy pályázat elszámolásának a rendjével?

A helyi önkormányzat működése a képviselő testület által elfogadott döntéseken alapul. A képviselő testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza meg. A döntéshozásban természetesen az ellenzéki képviselők ugyanúgy részt vesznek, mint az uralmon lévők párt képviselői. Fel kell hívnom itt arra a figyelmet, hogy az ellenzéki képviselők számtalan esetben szavazzák meg azokat a képviselő testület által meghozott döntéseket, amelyeket később számon kérnek, így felmerül a kérdés: a saját maguk által is támogatott döntések későbbi megkérdőjelezésével, a saját munkájuk létjogosultságát kérdőjelezik meg….?!

Józsefvárosban az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérlése és megvásárlása pályáztatási rendszeren keresztül lehetséges. Ezen ingatlanok az önkormányzat weboldalán, illetve országos ingatlan portálon meghirdetésre kerülnek. Sikeres pályázat útján nyílik lehetősége a pályázóknak a szerződéskötésre. Aláhúzom tehát, hogy pályáztatás nélkül nincs lehetőség ingatlan tulajdonának, használatának, hasznosításának, illetve hasznainak a szedésének a megszerzésére.

A lehetőségek tárházaként említi az önkormányzati cégeket és intézményeket az idézett cikk.
A gazdasági társaságok vezetőire és többségi tulajdonosaira (így az önkormányzatokra is) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kibővítette a felelősség körét. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. rendelkezései értelmében a vezető tisztségviselő (ideértve az ügyvezetőt is) e minőségében harmadik személynek kárt okoz, úgy ezért az ügyvezető a társasággal egyetemlegesen felel. Vagyis a károsult a teljes kárösszegre perelheti a társaságot és annak ügyvezetőjét, sikeres perlés esetén pedig akár a teljes összeget végrehajtás útján is érvényesítheti az ügyvezető magánvagyonán. A fent vázolt jogszabályi környezet olyan garanciális feltételeket épít be a gazdasági társaságok működésébe, amelyek ad absurdum sem adhatnak lehetőséget a visszaélésekre.

A képviselő úr által hivatkozott cikk rámutat olyan viszonyokra, amelyek sajnálatos módon jellemezték a jelenlegi városvezetést megelőző időszakot. Legyünk büszkék viszont azokra az eredményekre, amelyeket közösen értünk el. 

Mikor azt olvassuk, hogy valamelyik közterületen rongálás történt, felgyújtották a kukákat, összefirkálták a falakat, vagy ellopták a kihelyezett virágokat, egy pillanatra mindenki megbotránkozik és reméli, hogy az elkövetőket elkapják, de pár nappal, vagy héttel később, már természetesnek tekintjük, hogy a helyszín újra olyan legyen, mint előtte. Azonban, ha ez nem valósul meg, fel vagyunk háborodva, hogy micsoda körülmények uralkodnak a fővárosban és nekünk így kell élnünk. Pedig egyáltalán nem kellene így élnünk.

Amikor hétfő reggel úgy indul a hetünk, hogy kutyapiszokba lépünk, vagy a szombat éjszaka maradványaiba, szentségelve szidunk mindenkit, de leginkább az önkormányzatot, hogy miért nem tesz semmit, miért kell nekünk így élnünk. Pedig egyáltalán nem kellene így élnünk.

A kérdés a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb problémát veti fel, mégpedig hogy soha nem tisztázódott, mi is legyen a továbbiakban az állam közjó szempontjából vállalt feladata. Persze az állam szerepéről nagyjából Hobbes Leviathánja óta folynak viták, hiszen sehol nincs rögzítve, hol kell tényleges állami beavatkozás, mi az állam és mi a polgárok feladata.

Eötvös József szerint például a biztonság igénye az egyetlen, ami miatt az emberek létrehozzák, illetve eltűrik - s még el is tartják - az államot. Azonban teljes meghatározást ő sem kíván adni, hozzáteszi azt is, az, hogy egyes népek polgárai mit várnak el az államtól, az társadalmi viszonyok és műveltségi fokozatok szerint különböző. Ennél fogva nem lehet a feladatokat minden időszakra és minden népre meghatározni.

A szocializmus alatt, gyakorlatilag minden a pártállam kompetenciájába tartozott, ezzel levéve az összes felelősséget a polgárokról és bár egy diktatórikus rendszer minden nyomorát el kellett ezért viselni, sokan mégis visszasírják ezt a fajta állami gondoskodást. A rendszerváltással azonban az új társadalmi renddel, az állam szerepét újra kellett fogalmazni, amivel egy újabb ideologikus válasz született, csak éppen ellenkező előjellel.

Az „államtalanítás” eredményeként megnőtt az egyéni felelősség súlya amivel persze megnőtt az egyéni kockázat is. Az állam hirtelen felhagyott az állampolgárok paternalista, kezelésével, helyette racionalizált, és méltányosabb segítséget biztosít. Az individualizmus ideológiája tehát rázuhant egy lassan modernizálódó, és többségében a szocializmus bukása után elszegényedett társadalomra.

Ezt pedig azóta sem tudjuk kiheverni…

Május végén történt egy péntek éjszaka Józsefvárosban a Magyarok Nagyasszonya téren, hogy valakik több ezer tő virágot téptek ki, ezzel teljesen tönkretéve a teret és minden ott élő ember közérzetét. Természetesen az önkormányzat kötelessége helyrehozni a több százezer forintos kárt, ez nem kérdés, azonban jó lett volna látni, ahogy mindazok, akiket ez zavar, megpróbálnak addig is tenni valamit a rend visszaállítása érdekében.

Amikor tehát azon rimánkodunk, hogy miért üresek a virágos ládák a köztereken, miért kell kutyapiszkot kerülgetni a járdákon, vagy miért vannak az üres üvegek szétszórva az egyébként is telefirkált padok mellet, akkor egy pillanatra érdemes lenne megvizsgálnunk, mi vajon minden elvárhatót megteszünk-e. Mert rajtunk is múlik, hogyan élünk, hogy mennyire vigyázunk saját környezetünkre.

Természetesen az általunk befizetett adóért cserébe az államnak is vannak feladatai, amiket felelős állampolgárként számon lehet és kell is kérnünk.

Remélhetőleg hétről hétre beszámolhatunk majd kiváló témákról, melyek Józsefvárost és Ferencvárost érintik.