„Az önkormányzatokra minden párt úgy gondol, mint fejős tehénre” tette közzé Jakabfy Tamás a 2017. május 11. napján megosztott bejegyzésében.

Bejegyzés tételmondata tükrözi az LMP józsefvárosi önkormányzati képviselőjének a gondolatmenetét. Sajnos nem egyedülálló, hogy egy ellenzéki képviselő „fejős tehénként” aposztrofálja önkormányzati vagyont. Nem tudom nem észrevenni, hogy saját gondolkodását vetíti ki a másra, tükrözve ezzel - a külvilág felé saját - emberi gyarlóságát.

A cikk hűen mutatja be (a választó szemszögéből nézve sajnos) a Demszky Gábor főpolgármestersége alatti időket, utalva is erre az időszakra a volt polgármester „adriai villájának” az említésével. Majd tovább megy: „…a többségi pártnak jól jön a pártkasszába a pénz, a kisebbségnek sem árt az a pár leeső forint a cserébe a billegő ügyekben leadott szavazatokért, a főnökök meg tudják, addig szabad a rablás, amíg nem jön …… a következő választás.” A történelmi hűség kedvéért szögezzük le, hogy a cikk meg nem nevezett szerzője nem a regnáló városvezetésre gondol, hiszen dr. Kocsis Máté polgármester 3. ciklusát tölti. Amennyiben mégis a józsefvárosi polgármesterre értette igaznak kijelentését, úgy az ismételten nem tekinthető megalapozottnak, mert nem választották volna meg harmadszor dr. Kocsis Mátét, hiszen a választások pont korrupt tisztségviselők kiszűrésére (is) szolgál. És valahol pont itt veszik el a szerző a saját maga gondolatmenetében.

A józsefvárosi választópolgárok pontosan azért szavaztak az elmúlt kilenc Józsefvárost érintő valamilyen választás (országgyűlési képviselő-, helyi képviselő választás, stb.) alkalmával polgári oldal értékrendjére, mert érzik, hogy itt a dolgok jó irányba haladnak.

Európai Unió biztosít olyan forrásokat, melyekre a pályázok érvényes és eredményes pályázat benyújtása útján jogosulttá válnak. Nyilvánvaló tény, hogy ilyen pályázati források elszámolása szigorú bizonylatolási rend alapján történik. Abban az esetben, ha jogszerűtlenül történik a pályázaton elnyert forrás felhasználása, az mind polgári jogi, mind pedig büntető jogi szankciókat von maga után. A fantazmagória határain is túlmegy a cikk –nyilvánvalóan hangulatkeltési okok miatt – amikor 9-10 szeresen túlárazott költségvetési keretekről beszél. Rámutatok, hogy a közbeszerzési eljárások pontosan azért kerülnek lefolytatásra, hogy a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 65. § 6) bekezdése szerint meg kell jelölni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely ajánlattevő jelölhető meg nyertesnek.

A fentiek fényében felmerül a kérdés, a hivatkozott szerző egyáltalán tisztában van-e akár egy közbeszerzés, akár egy pályázat elszámolásának a rendjével?

A helyi önkormányzat működése a képviselő testület által elfogadott döntéseken alapul. A képviselő testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza meg. A döntéshozásban természetesen az ellenzéki képviselők ugyanúgy részt vesznek, mint az uralmon lévők párt képviselői. Fel kell hívnom itt arra a figyelmet, hogy az ellenzéki képviselők számtalan esetben szavazzák meg azokat a képviselő testület által meghozott döntéseket, amelyeket később számon kérnek, így felmerül a kérdés: a saját maguk által is támogatott döntések későbbi megkérdőjelezésével, a saját munkájuk létjogosultságát kérdőjelezik meg….?!

Józsefvárosban az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérlése és megvásárlása pályáztatási rendszeren keresztül lehetséges. Ezen ingatlanok az önkormányzat weboldalán, illetve országos ingatlan portálon meghirdetésre kerülnek. Sikeres pályázat útján nyílik lehetősége a pályázóknak a szerződéskötésre. Aláhúzom tehát, hogy pályáztatás nélkül nincs lehetőség ingatlan tulajdonának, használatának, hasznosításának, illetve hasznainak a szedésének a megszerzésére.

A lehetőségek tárházaként említi az önkormányzati cégeket és intézményeket az idézett cikk.
A gazdasági társaságok vezetőire és többségi tulajdonosaira (így az önkormányzatokra is) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kibővítette a felelősség körét. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. rendelkezései értelmében a vezető tisztségviselő (ideértve az ügyvezetőt is) e minőségében harmadik személynek kárt okoz, úgy ezért az ügyvezető a társasággal egyetemlegesen felel. Vagyis a károsult a teljes kárösszegre perelheti a társaságot és annak ügyvezetőjét, sikeres perlés esetén pedig akár a teljes összeget végrehajtás útján is érvényesítheti az ügyvezető magánvagyonán. A fent vázolt jogszabályi környezet olyan garanciális feltételeket épít be a gazdasági társaságok működésébe, amelyek ad absurdum sem adhatnak lehetőséget a visszaélésekre.

A képviselő úr által hivatkozott cikk rámutat olyan viszonyokra, amelyek sajnálatos módon jellemezték a jelenlegi városvezetést megelőző időszakot. Legyünk büszkék viszont azokra az eredményekre, amelyeket közösen értünk el.