A kommunizmus áldozataira emlékezett a józsefvárosi Fidesz
„Ugyanazok a Lenin-fiúk, és azok örökösei újra megpróbálják lerombolni az Isten, a haza, a család egységét. Helyt kell állnunk, nem lehetünk kisebbek, mint az elődeink” – mondta Ferencz Orsolya, a Tisztviselőtelep önkormányzati képviselője vasárnap délutáni megemlékezésében. A Magyarok Nagyasszonya Templom oszlopcsarnokában elhelyezett emléktáblánál 30-40-en gyűltek össze, köztük Kocsis Máté országgyűlési képviselő, Sára Botond, Józsefváros korábbi polgármestere is. A Kárpát-medencéből ártatlanul elhurcolt több százezer magyar és más nemzetiségű áldozatnak állított emléktáblát 2005 novemberében szentelték fel.
„Csak addig van hatalmad az emberek felett, amíg nem veszel el tőlük mindent. De amint egy embert megfosztasz mindenétől, többé már nincs a hatalmadban, Ő ismét szabad”
– kezdte megemlékezését Ferencz Orsolya képviselő a Gulágot is megjárt író, Szolzsenyicin szavaival. „700 ezer ember, 700 ezer sors, 700 ezer megsebzett család, a hozzátartozókkal együtt több millió lélek. Most remény nyílik arra, hogy a napokban visszakapjunk 682.131 hiteles kartont, ezzel ennyi emléket: az egyes emberek igazságát, sorsát, megnyugvását. Visszavárjuk őket, mert ezt a népet, ezt a hazát, a halottak és az élők együtt tartják itt a Kárpát-medencében több mint ezer éve” – mondta Ferencz Orsolya. Mint a képviselő kifejtette: mi hívő, keresztény, magyar emberek nem egyedül állunk a történelem viharaiban, soha nem is voltunk egyedül, ahogyan ma sem. Sajnos azok a hatalmak, ideológiai erők – amelyek annak idején ezt a szörnyű, embertelen, 100 millió halottat követelő rendszert, a kommunizmust, és az ahhoz tartozó Gulág-szigetcsoportot, munkatáborok egész hálózatát felállították és működtették – ma is tombolnak a világban. „Ugyanazok a Lenin-fiúk, és azok örökösei újra megpróbálják lerombolni az Isten, a haza, a család egységét. Helyt kell állnunk, nem lehetünk kisebbek, mint az elődeink, mert a feladat sem kisebb. Ugyanazok jönnek szembe, és ugyanolyan kegyetlenül kívánják elpusztítani mindezt, amiért érdemes élni” – hangsúlyozta Ferencz Orsolya.
Szavait követően Zila Péter, a Nagyvárad téri Református Egyházközség lelkésze mondott áldást. A Magyarok Nagyasszonya Templom plébánosa, Vargha Miklós Péter arról beszélt: amikor a Gulágra elhurcolt, szenvedő, megölt emberekre emlékezünk, gondoljunk arra, hogy nem a halálé, az igazságtalanságé, az embertelenségé az utolsó szó, hanem a szereteté, az Istené.
Az emlékező szavakat követően az összegyűltek közös imádsággal és egy koszorú elhelyezésével rótták le tiszteletüket az áldozatok előtt.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett magyar földre azon politikai rabok első csoportja, amely túlélte a Gulág borzalmait.